Vestibulum

- Papnő vagyok, de a knok anyád parancsára én nem hívhatok szolgát. *Makacskodik azért ő is.* Hívj te, ők akkor elintézik. Nos, még midnig akarsz tanulni?

-rendben, majd hívom. Vagy úgyis jönnek mindjárt úgyhogy, maj biztosan meg fogják látni! *közben Aelló nekirepül Ariananak, amitől a kis torzszülött ismét a földön köt ki* Nem akarok tanulni, az a hülyéknek való! *nyelvet ölt* Inkáb játszani szeretnék!

- Hát, akkor mond Rosynak, hogy ha elkezd tanítani, akkor kereszteljen át téged Hülyére... És mondd, mit akarsz játszani?
*kérdi felvont szemöldökkel. Nem tudja, mostanság mi számít itt játéknak...*

-Én nem vagyok hülye és nem is leszek! *jelenti ki ellentmondás nem tűrő hangon* Játszunk a hárpiafészekben! Szeretek ott lenni, Csak anyu mindig mérges ha odamegyek. De most nincs itt! Biztosan megint kínozza az őröket!

- Anyukád haragja nem köt le. ~Remélem még ezek a hárpiák is emlékeznek arra, hogy nem bánthatnak...~
És mondd csak, merre van ez a hárpiafészek? Vagy inkább vezess oda! *Jelenti ki jó hangosan, bár ez véletlen csak*

Rendben! *megragadja Ariana kezét és húzni kezdi. Füttyent Aellónak hogy kövesse, s a kis hárpia vinyogva utánuk ered. Kiérnek a kastélyból és egyenesen a fészek elejére mennek, nem a magba*

*Visszaérkeznek, Aelló majd ki ugrik a bőréből, annyira örül Kelainónak* Azt hiszem jobb ha mennek fürdeni, mert Aelló is elég büdi lett! *elfintorodik és szól a szolgáknak hogy vigyék a kis dögöket fürdetni* Bár ami azt illeti, ránk is ránkférne már!

- Egyetértek... Azt hol is lehet? *Kérdi kissé zavartan, mivel meg nem mondaná, hogy innen merre kell menni a szobájáig.*

-A szobád mellett biztos van egy fürdőszoba, minden szobához tartozik, egy azt hiszem. Bár nem vagyok benne biztos! De keress egyet megengeem! *kacsint*

- Öh, hagyd csak... Kezd derengeni, hogy hol is vagyok... *Közben sétáltak, és épp msot mennek el az egykori szobor mellett, amit nemrég Mael feldöntött.*

-Azt hiszem jobb ha szólok valakinek, mielőtt anyu meglátja! Mert akkor jajj nekünk, nagyon félti az istenes cuccait. És elvárja tőlem hogy minden nap imádkozzak! Mintha lenne ételme a szentélyben ücsörögni és a karomat vagdosni!

- Mi? Rosettenek a mazochizmus lett egyenlő az imádkozással? *KÉrdi hitetlenkedve.* Vagy regenerálni tanulsz netán?

Hát mindenkinek kell véráldozat, és legegyszerűbb ha magunkat vagdossuk. De mi az maszozizmusz? Nem értem, de biztos nem jó, mert nem úgy mondtad. De nem tudok még regenerálni, vagyis ha megvágom magam, alaból begyógyul a sebem, de még nem tanultam!

- Akkor nagyon ügyes vagy! Nekem viszont szükségem van pihenésre, úgyhogy visszavonulok aludni! *A szolgák visszahozzák a még vizes, de tiszta hárpiákat, és Ariana a sajátjával elindul a szobája felé, ahol ő is sokáig áztatja magát, mielőtt álomba merül*

Rendben akkor szia, megyek én is mielőtt anya meglátna! *Aellóval leszalad a szentélybe egy imát mondani, aztán visszafele gyorsan lezuhanyzik, és egy félórányi játék után, elalszanak a kis döggel, a lakosztályukban*

*Végre Wishtrackerben kiöt ki, már fél napja kereste a kastélyt, de folyton folyvást megállt fürdőzni az öblökben. Immár némileg szárazan szökdel be a kastélyba, bár göndör fürtjeiből olykor még lecsöppen egy-egy vízcsepp. A szolgák megrovó pillantását semmibe veszi, csak szögdel és nézelődik, elvégre Wishtrackert nem óvja tilalom. Szabad a bejárási jog.*

*Aellóval ugrándozik a kastélyban, és mikor a hall-ba kötnek ki megpillantja Hecatét. Azonnal megáll, persze a hárpia folytatja a szaladgálást* Öhm szia, te vagy a menyaszsonyom? *kérdezi nagy elkerekedett szemekkel a lánytól*

*Nem pillant fel mindaddig, még a menyasszony szót meg nem hallja. Hirtelen nem is tud mit csinálni, csupán féllábon megállva felkapja fejét, de a hirtelen mozdulat következtében nagyot esik a hátsójára.* Aucs...*Simogatja sajgó fenekét, feltérdelve.* Szia...öhhüm, valami olyasmi. Bár még nem tudom hogy ez jó vagy rossz...*Eltűnődik egy pillanatra, majd figyelmét a kis hárpia köti le.* Jujj de édes! *Sikkant örömében.* Megsimogathatom? Harap?

*Felnevet Hecate kis akcióján* Béna! *ölt nyelvet* Hát szerintem jó mert majd szexelhetünk! Anyu azt mondta nagyon jó dolog és azt csak ketten lehet, ha majd összeházasodunk! *vigyor, most nagyon büszke magára hogy ilyen okosat mondott* Simagasd nyugodtan, Aelló a neve. Egy hárpia, még bébi!

Tudod ki a béna! *Felpattan és kihúzza magát.* Én ugyan nem. *Hirtelen el is felejti a hárpiát.* Szex? De apu aztmondta az nagyon rossz dolog, és hogy 200 éves koromig meg se próbáljjam. *Karbafonja kezeit, mint egy jól informálódott kisasszony.*

-Apukád buta! Anyukám nekem azt mondta hogy a világ legjobb dolga és nagyon élvezetes! És ezt minden házaspárnak csinálni kell, azt hiszem! *elgondolkodik, hosszasan, majd Aelló megunva a kis társalgást nekiront Hecaténak és az ölébe bírkózza magát*

*Hátrahőköl Aelló kis "támadásán", majd felbátorodva megsimogatja, az immár ölében lévő hárpia bébit.* Akkor apa miért hazudott?...Mindig eltilt az izgi dolgoktól! *Fakad ki szomorkásan.* Egyszer elkellene menni valahova messze. Ott tuti nem parancsolgathatna. Én már elvégre is nagy vagyok! *Ismét kihúzza magát.*

-Messze? Hmm, azt hiszem tudok egy szupi helyet! Anyu egyszert mesélt valami Tartaroszról, állítólag Nimphadirah szigetén kívül van! Nem messze! *nagy csillogó szemekkel néz Hecatéra, hogy menjenek gyorsan*

*Elvigyorodik és biccent.* Akkor siessünk mielőtt bárki is felfogná mi történik! Remélem tudod merre kell menni. Aelló is velünk tart? *Kíváncsiskodik megsimogatva a hárpiát, és leteszi a földre.*

-Persze csak kövess! Úgy tudom lakatlan hely! *azonnal kiszalad a kastélyból és a hárpiafészken áthaladva, nagy nehezen megtalálják a lejáratot az alvilágba, majd le is másznak*