Xanthe lakosztálya

Való igaz. Sienna való hozzád. Milyen szép pár vagytok. Milyen szép és boldog életetek lesz, és büszkén nézitek majd boldogan megöregedve a fiatok sikereit. *Szándékosan csöpögősre foglya mondatát, bár szinte saját szavaitól is rosszul van.* Hát nem csodálatos? *Ártatlan mosolyt ölt.*

*Hánynia kell ezektől a szavaktól, méghogy békés megöregedés...* Te nem vagy normális. Beszívtál hogy ilyeneket beszélsz? Én nem az a fajta vagyok, tudhatod. Majd gyilkolok. Elvégre az anyámat is megöltem...de sajnos már rél...

Él bizony, és Sienna példaképe. *Fokozza tovább a dolgokat.* Vajon meddig tűri majd a gyilkolást? Elvégre a szeretőket sem tűri. Nah de nem az én dolgom megítélni ezt. Nem vagy már kisgyerek. Egy apa vagy, és hamarosan férj ha jól veszem ki a pletykákból. Én csak gondoltam megkereslek, nem hittem el hogy ez te vagy. Saját szememmel akartalak látni, és it ad isten, valóban megváltoztál. *A poharat picit megdöntve dekoltázsára cseppent pár csepp bort, amit - mintha véletlen lett vona- kihívó mozdulatokkal kezdi eltüntetni.*

*keze már remeg az idektől, a pohár reccsen kezében* Nincs szó házasságról! És nem változtam meg, jó? Csak, csak kicsit komolyabbá váltam! De nem érdekel semmi, bármit megmerek tenni, vakmerő vagyok mint egykoron. Tudod, mit? Bebizonyítom! *mondja teljes idegből, meghúzza a poharat, a falnak dobja, majd egy hirtelen mozdulattal, odalép Rosettehez, közrefogva a nő arcát, szenvedélyesen megcsókolja* Na még mindig úgy véled, hogy papucs vagyok?

*Elégedetten nyugtázza magában sikerét, és kacéran a férfi szemeibe réved.* Csak nem feldühítettelek? Hidd el nem ez volt a szándékom. *Füllenti, nem is akaárhogyan.* De ugye tudod ha ez Sienna fülébe jutna nem lenne túl boldog, bár egy csók semmit sem jelent. Ne aggódj tőlem nem tudja meg. *Kacsint.*

-Ugyan! Mond nyugodtan, nem érdekel! azt csinl amit akar! Ismer, a saját fejem után megyek... De mondcsak, miben lennél benne? *kacér kacsintás, a bor teljesen megrészegítette, és most bármire hajlandó lenne, főleg ha az egy kiadó orgia*

-A régi Xanthe hírnevéért bármiben. Valjuk be, senkinek nem jó, ha gyengének állítanak be egy vezéregyéniséget. *Miközben beszél végigsimít a férfi mellkasán.* Itt az a kérdés, Te miben lennél benne, drága Xanthe... veszélyes játékot játszol nem gondolod? *Játékosan a férfi ajkaira hajol, s gyengéd csók után Xanthe alsó ajkába harap.*

-Én nem játszok csak veszélyes játékokat, a társasjáték nem az én világom. De, ahogy elnézem most őszintén elszántad magad, hogy belekavarodj, egy mocskosan rossz játékba! *nem jut ideje viszonoznia a csókot, mert Rosette már elfoglalta fogaival ajkát. Megragadja a nő derekát, majd egy hirtelen mozdulattal a falhoz nyomja a Rosy hátát. Kiszabadítja száját, aminek következtében vérezni kezd. Lenyalja majd megcsókolja a nőt* Nem félsz hogy valaki rajta kap, miközben Sienna férjével flörtölsz?

*A hideg falhoz döntve kéjesen elvigyorodik.* Mocskosan rossz játék? Már is imádom. Xanthe csókját szenvedélytől fűtve viszonozza, miközben a férfi hátába mélyeszti körmeit.* - Férj? Nocsak, de gyorsan változik a hova tartozásod. A nővérkém elég csúnyán hagyott cserben ha jól emlékszem, és jól emlékszem. Én nem felejtek Xanthe... ~Ha tudnád mennyire nem...~ Melesleg úgy ismersz mint aki tart a lebukástól? *Sötéten elvigyorodik miközben mélyebben meríti a férfibe karmait.* -Tudod aztmondják a fájdalom hatásos ajzószer. Mit gondolsz?... *Kacsint*

-Fogd be inkább és tedd a dolgod! *befogja Rosette száját és vadul nyalni kezdi a nő nyakát, majd harapdálni és szívogatni, addig míg vörössé nem válik a bőr. Egy mozdulattal letépi Rose felsőjét, így szabaddá téve, annak melleit. Tenyerével felfogja az egyiket, miközben szájával, a nő nyakán játszadozik*

*Kéjes nyögés szakad fel torkából, amit a férfi keze jócskánt tompít. Rose fogait Xanthe tenyerébe mélyeszti, s a vérző sebet végignyalva eltaszítja a kezét.* Hallgassak? Félsz hogy sikítanék? *Felkacag miközben kezével hámozni kezdi a férfi alsó ruházatát.* Ne izgulj. Nem leszek hangos.... annyira... *Elvigyorodik. Xanthe vállára hajol, hirtelen gyengédséggel apró csókokat lehel rá, majd kezének utat törve végig simít Xanthe férfiasságán.* Hmmm, nincs okom panaszra. *Kacsint.*

-Nem félek, csak nem szeretek eköuben beszélgetni! *mondja monotonon, majd miután megszabadult ruháitól, lehúzza Rose-ról szoknyáját és meglepően tapasztalja, hogy nem hord bugyit. Másik, szabadon hagyot kezét becsúztatja Rose lábai közé, és simogatni kezdi lenti szervét, hogy kellő képpen csússzon, mikor sorra kerül az aktus. Most nyakáról lefele haladva, mellet veszi célba, s harabdálni kezdi a kemény, merev bimbókat, s szívogatni, hogy minél nagyobb örömöt szerezzen mindkettejüknek*

*Saját ajkaiba harap hogy elnyomja kéjes sóhajait, ám ő sem tétlenkedik. Kezeivel Xanthe kemény férfiasságát izgatja gyorsulú csuklómozdulatokkal rásegítve, miközben előrébb lépedl hátrálásra késztetve a férfit egyenesen az ágy felé.* -Mit gondolsz, kikapunk ha a hitvesi ágyat "mocskoljuk" be? *Gonoszkás mosoly suhan át szája szegletében.*

-Nem mindegy már az neked? Nem is fogok a falnak támaszkodva...*mondja türelmetlenül, majd ölébe kapja Rosettet és őt hanyatdobva az ágyra, rámászik, s megcsókolja, s ajkával egyre lejjeb halad, kényeztetve ezt a gyönyörű női testet. Kezeit ráteszi a nő csipőjére, szája immár Rose ölében nyugszik, s kezével mozgatva annak alsófelét, érzékien "dolgozik".

-Nocsak... ez már a régi Xanthe. *Végig szánt a férfi vállán és megvonaglik a férfi "kezei között". Megenged magának néhány percnyi tétlen gyönyört, s csak aztán vonja magához partnerét. Rátapad ajkaira sajátjaival egy hosszú, szenvedélyes csók erejéig miközben laza fordulattal kerekedik felül Xanthen. Átvetve lábát elhelyezkedik a férfin magába fogadva merev falloszát lassan kezdve a tempót gyorsuló ütemé fokozva.*

*Egy villanásnyi gyönyör fut át testén, miután szevét behelezte, Rosette élvezettől, benedvesedett ölébe. Ajkába harap, majd lassan mozgatni kezdni csípőjét, egyfajta ritmust adva az aktusnak. Kezet rosette dereka alá helyezi, hogy megemelje testét, s mégjobban magához vonzhassa, s mindeközben csókolgatja a nő testét. Erős lökésekkel, húzza magához Rosettet, s közben maga is mozog ellentétesen, így különleges gyönyört okoz az ütközés*

*Enged a férfi vad tempójának minden ütközést halk nyögésekkel kísérve. Teste minden porcikáját átjárja a gyönyör, s hogy mégtovább fokozza, körkörös csípőmozdulatokat tesz mindkettőjük örömére a férfi nyakát, vállát csókolgatva, harapdálva közben.*

*Alázatosan engedve a gyönyör s a kéj hatalmának, öléből forróság tör elő, mely Rosette-ben érvényesülve jut igazán csúcspontjára eme beteljesülés. Erős karjával tartja szeretője testét, s erőszakkal, de mégis oly csodás érzést keltvén hágja ezt a gyönyörűséget, kit a pír és az élvezet elragadóvá, ártatlanná varázsolja. Szinte hihetetlen Rosette-t így látni, s a jelenség feltüzelve, akarata és birtokvágya betelíthetetlenné válik. Csak magának akarja ezt a nőt, a haját, a szemét, nyúlánk testét, melleit..., kiszolgáltatottnak akarja látni, ezért vadabbá válik a szeretkezés is.*

*Teste megfeszül a gyönyörtől, s teljesen átadja magát a szenvedélynek. Xanthe vad, vágyakozó arcát látva halvány, kéjes mosoly suhan át arcán, s birtokba véve a féfri ajkait, nyakát szívogatni, harapdálni kezdi, mire a bőre érzékennyé és kipirultá válik. Rose utoljára végighúzza a nyelvét hogy benedvesítse a bőrt, majd gyengéden rá lehel az érzékek fokozására.
Rosette Xanthe hajába túr s érzékien hátrafeszítve fejét átveszi a férfi vad, érzékiségét s éppoly szenvedéllyel csókolgatja, harapdálja a feltárulkozó nyakat, erős vállakat..*

*A gyönyör mámorában kiterül az ágyra, arcán a már megszokott pír s mellkasa szaporán mozog fel-le, és szemét a szintén kielégült Rose-n legelteti. Nem szól kommentárt, tekintete ugyanolyan fagyos mint szokott lenni, ám szemében kiolvasható a bujaságot. Miközben a nő csókolgatja, kezével, hosszú szőke haját simogatja, átfésülve ujjaival, majd arcához szorítja, hogy érezze a virágillat frissességét, amelyet feromonként áraszt magából ez a szőke sörény.*

*Gyengéden Xanthe állába harap, majd elhelyezkedve félig a férfi mellkasán mezítelen testét a férfiéhez préselve a füléhez hajol.* - Ilyen nincs... *Suttogja kacarászva.* - Mégis volt Siennának valamilye, amit írígyelhetek, de ezt is nekem adtad. Még magam is meglepem hogy mindig megkapom amit akarok. *Enyhén felé magasodik, úgy, hogy pont a szemébe nézhessen. Néhány kósza tincset félresöpör a férfi arcából mielőtt folytatná.* - A régi Xanthe új oldalal... Ez tetszik. *Kacsint.*

-Ne légy ilyen bizakodó. Egy férfit bármikor "megkaphatsz", az még nem jelenti azt, hogy nagy dolgokban is reménykedhetsz. *továbbsimogatja a nő haját, monotonon, minden érzékiség nélkül. A plafont bámulja, gondolkodik a mostani érzésein és keserűséggel állapítja meg, hogy nincs bűntudata és ezt a világ legtermészetesebb dolgának írja le. Remek* És most, mihez kezdesz? Keresel egy új célpontot?

*Kajánul elvigyorodik.* Ugyan Xanthe... Ennyi év után sem ismertél ki? *Végigsimít mutatóujjával a férfi ajkain.* Ejnye... egy feketepont. *Kibontakozik Xanthe karjaiból és felnyalábolva ruháit lassan, végig őt nézve felöltözik.* -Nem szívesen hagylak itt, de lassan nekem is eleget kell tennem a kötelességeimnek, és még van egy kis dolgom... *A hideg falnak dől, hogy felhevült teste, s kipirult arca visszanyerje eredeti valóját.*

-Tőlem... csak nehogy nekem tégy keresztbe mert megöllek. Nem fenyegetlek, távol álljék tőlem, Csupán tényként közöltem. *felkel szintén az ágyól, a fehér lepedőt lehúzva magáról és meztelenül megy végig a szobán, egyenest a fürdőszoba felé. Mielőtt eltűnne az ajtóba még visszaszól* Zárd be az ajtót légyszíves, nem szeretnék betolakodókat. *aztán magára zárja a fürdőajtót és letusol, hogy felfrissítse testét*

-Ahogy óhajtod... *Kifelé menet bezárja az ajtót, nehogy túl hamar kelljen összefutnia vele. Még elrontaná a tervezgetést, márpedig ezt nem engedheti meg magának. Kecsesen csípőt ringatva sétál végig a folyosókon, hogy felhívja magára a figyelmet, miközben körbekémlel.* -Salvado kincsem... aki bújt aki nem jövök...