Nimphadirah
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.

Nimphadirah

Nimfa & Druida & Valkür
 
HonlapKezdőlapLegutóbbi képekKeresésRegisztrációBelépés

 

 Zeira

Go down 
SzerzőÜzenet
Zeira
Admin
Admin
Zeira


Hozzászólások száma : 378
Registration date : 2007. Aug. 12.

Zeira Empty
TémanyitásTárgy: Zeira   Zeira Icon_minitimeSzer. Nov. 25, 2009 12:13 am

Tudod mi az öröklét? Mikor múlnak az évezredek, s te sorvadozol a tehetetlenség karjaiban, mert nem tudsz meghalni. A sorsod elrendeltetett, nem vagy képes rajta változtatni, nem választhatod a halált, mert mindig újjá születsz, szinte beleőrülsz ebbe a körforgásba…

Az én életem ilyen. Főnix vagyok, az Istenek groteszk teremtménye.

Olümposzon teremtettem, Castorral és Darlával együtt.

Oka is volt az Isteneknek, amiért minket megalkottak, hogy egyensúlyt hozzunk a világba, Nimphadirah szigetére, ám tervük az évek alatt összeomlani látszott. A testvérek mindig más úton jártak, mint én. Nem tudom, és nem is érdekel, hogy velük mi történt.

Viszont hallgasd meg olvasó az én történetemet.

Azon lényeknek, kiknek megadatott, hogy Istenek kegyei közt születik, és éli halhatatlanságát, olyan tudat és erő van a hatalmukban, mit jószerivel felfogni sem lehet.

Kegyes ajándék az életünk és az erőnk, amiért hűséggel, s tisztelettel kellett az Olümposziak felé fordulnunk. Hálánk számukra nem volt elég, kegyetlen játékaik részeseivé váltunk, ami számomra megalázó volt.

Az évszázadok során vad gyűlölet és undor kelt a lelkemben a teremtőim iránt, kik előtt fejet kellett hajtanom. A kapcsolataik, melyek a halandókhoz kötötték őket, az életük, perverz vágyaik mind sértettek engem. De mit tehettem volna? Hisz csak egy játékszer voltam a kezükben.

Soha nem értettem őket, főleg nem lenézésüket és önzőségüket. Elfordultam tőlük, és a saját Isteneimhez kezdtem imádkozni. Az egyikük Nyx volt, Khaosz lánya, az éj Istennője. Imáim által sötétség költözött szívembe, és hitem megingathatatlan volt felé.

A másikuk Nyx testvére és egyben férje, Erebosz volt, kinek erejét, és kegyét élveztem, ő volt az ősi sötétség megtestesítője. Egyik gyermekük Thanatosz is segítőmmé vált, sőt igen csak sokat tett értem, lévén, hogy ő a halál Istene. Ám nem láthattam őket az Olümposzon, nem csodálhattam bájukat és megtestesülésüket, hiszen ők nem tartoztak azon legfőbb lények közé, kik lábukat tehették volna a hegyre.

Nem hittem volna, hogy az egyik Isten segítségével fogok megszabadulni Olümposztól, és gyarló, hiú lakóitól. Árész, a hadak Ura, Zeusz és Héra gyermeke volt. Nyx anyánk lánya, Erisz, a viszály gonosz hatalmai fölött rendelkezett, és egyben Árész egyik kísérője a Földön tett útjain.

Nem tudom, hogy Erisz okozta e a változást az életemben, vagy Zeusz vette észre rajtam hitem árulásának jeleit, ez már nem is számít.

Száműzött lettem, örökre el kellett hagynom Olümposz hegyét, és kegyvesztésem helyéül Tartarost kaptam, az alvilág legsötétebb bugyrát.

Nem bánkódtam, még csak meg sem sértett a tény, hogy a leghatalmasabb lények szemében megszűntem létezni, és többé nem számíthattam segítségükre, hiszen ott voltak imádott új Isteneim, kik felé hűségem megingathatatlan volt.

Tartaros kegyetlen, és gonoszság áradt belőle, nehéz volt megszoknom az Olümposzi béke, s szépség után, míg Hádész, az alvilág Ura meg nem mutatkozott nekem, és erőt nem öntött belém.

Minden megváltozott, tudtam, hogy örök életemet mostantól itt kell töltenem, de azt is tudtam, hogy nem vagyok egyedül. Imáim meghallgattattak, és maga Nyx segített nekem. Egyességet kötöttem az éjszaka Istennőjével, lelkemet kínáltam cserébe a sötétség fölötti hatalomért.

Elkárhoztam, és most Nyx és Erebosz egy-egy darabkája fölött uralkodom.

Tartarost a saját képemre formáltam, kegyetlen, sötét és még gonoszabb hely lett, mint ide kerülésem előtt volt. Megépítettem Hádész segítségével a kastélyomat, ami a Dashedfalls nevet kapta. Minden egyes apró részlete emberi csontokból van kreálva, híven tükrözve kegyetlenségemet.

Itt őrzöm Lakhesziszt és Atroposzt a két moirát, akik Nyx lányai ugyan, de az Istennő parancsára kértem őket Darlától és azóta tartom őket fogságban.

Mindig is vágytam a halált, de Thanatosz megmutatta nekem, hogy nem saját halálom után sóvárgok, hanem mások életének elvételére vagyok hivatott. A halál nemes eszme, melyet osztanom kell az élők között, nem riadtam vissza a feladattól. Megnyitottam az alvilág kapuját, hogy Nimphadirah lakói megismerhessék a sötétséget, és a Végső Halált.

Kérdezhetné bárki, hogy mi az oka, hogy árnyfőnixé váltam, s a halált, pusztulást és a sötétséget szolgálom?

Élvezem.
Vissza az elejére Go down
http://damgel.extra.hu
 
Zeira
Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nimphadirah :: Jelentkezz :: Életrajzok :: Egyéb-
Ugrás: